Nagygalambfalvi református templom

0
116
A nagygalambfalvi református templom
A nagygalambfalvi református templom / Fotó: Mihálydeák Antal
Hirdetés

A község Hargita megyében, Székelykeresztúr és Székelyudvarhely között, az országút és vasútmentén, a Nagyküküllő bal partján, 425-474 m tengerszint feletti magasságban fekszik. Lakósainak száma a 2002. népszámlálás alkalmával 1140 lélek volt. A református egyházközség lélekszám kimutatása 2013. december 31-én 892 lelket tartott nyilván, illetve a gyülekezet lélekszáma 2020. december 31-én 923 lélek volt.

Nagygalambfalva történelméről keveset tudunk. Orbán Balázs a Székelyföld leírása című munkájában többek közt a következőket írja:

Classicus földre léptünk itten, mely a titokteljes múltnak több emlékét mutatja fel,… Kedves olvasó tegyünk egy sétát a falu környékén, s ha a természet üde szépsége, ha a múltnak titokteljes emlékei iránt érdeklődöl, ha szép hazánknak a történelmi sötétbe vesző kőbetűit kutatni kedved van, akkor előre biztosítalak, hogy figyelmednek fokozásáért gazdagon kárpótolva leszel.

Fotó: Mihálydeák Antal

Ezek után érdemes elgondolkodni s fontolóra venni néhány hely és dűlő és forrás elnevezést, mint pl. Várfele, Királykitelaka, Király kútja, Lajos kútja, Mészárszék, Akasztófa sarka, Vasvár, Várkapu száda, Őrhegy, Kápolnás.

Királykiteakát, Királykútját, Lajoskútját, Mészárszéket a szájhagyomány Nagy Lajos magyar királlyal hozza összefüggésbe. Királykiteleka, vagyis terület, amelyen lakott a király, Nagy Lajos állítólag itt táborozott a hadseregével, ezekből, a bővizű forrásokból ivott ő és katonái, és Mészárszékben vágták az állatokat a hadsereg számára.

Érdemes elgondolkodni azon is, hogy a templom szentélyében egy Anjou „liliomos“ címerpajzs van befalazva.

Nagygalambfalva első írásos említése az 1332.-évi pápai tizedben fordul elő VILLA-GALAMB néven, amikor Jakab nevü papja 6 régi banális befizetésével járul hozza a pápai dézsmához.

Az egyházközségre vonatkozó följegyzésekben a következő tekintélyesebb birtokosok neve fordul elő: – Apor István, Maróthi Dávid, Kovács Sámuel, Sándor Gergely, Bíró Mózes, Sebesi Miklós, Báró Borosjenői Korda György, Antal László,   Magyargyyerőmonostori Gróf Kemény Sámuel (Gub. Consiliarius ), Kerekes Pál, Bereczki Zsigmond, Ferenczi György, a Csonka és a Somogyi udvar stb.

Közülük a Sebesi család birtokának egyik része állt fönn, a legtovább a többi korábban feloszlott.


A református egyház alakulása

Az egyházközség levéltárében lévő, történelmi följegyzéseket tartalmazó „Liber Llegis..“ egy adatából megtudjuk, hogy „anno 1675.-ben lett az elszakadása Kisgalambfalvának a nagygalambfalvi reformata ecclésiától, június 20.-án marosvásárhelyi synodusban.”

A külön vált anyaegyházközség történetére vonatkozó első írott emlék „az asszonyemberek székeinek eligazításáról szóló levél, 1682. április. 2. keltettel. Ez eligazítás okául azt hozzák föl, hogy „új székek csináltatatnak”.

A szószék feletti korona ideje 1683. Ebből a szempontból ítélendő meg a templom reperációjára mutató vitorla év száma: 1685.

Az anyakönyv vezetése 1745-ben kezdődik.


A templom és a torony

A templom külső alakja, belső képe, az építkezéssel kapcsolatos átalakítások elárulják régi eredetét. A templom épületén látszik, hogy állandóan javították.

A mennyezetnek a boltíven aluli része, amely 1789.-ben készült igen tetszetős munka. Nagy rámák közé szorított téglaalakú táblákból áll. Az egyes táblák zöld és kávészín sávval, sárgás és kékes széllel körül vett piros, kék kávészín alakzatokkal vannak díszítve.

Két felírat található rajta. Az egyik táblácskán ez áll:

Ez Úrnak hajléka vala romladozott,
Alsó bolthajtása repedt hasadozott,
Három kőlábakkal dísztelen toldozott,
Abból amint látod ilyenre változott
A szent ekklésia minden híveinek,
Adakozó, munkás kegyes kezeinek,
Aki mit tehetett s megfelelt tisztinek:
Maradjon jó híre emlékezetinek. Anno 1789.

Fotó: Mihálydeák Antal

A másik táblán pedig ez olvasható:

Templum hoc sacrum ad gloriam aeterni dei patris filii et spiritus sancti, sumptibus ecclesiae reformatae Nagy Galambfalviensis is, renovatum Anno Domini MDCCLXXXIX dei 5 Maii.

T: T: Curator ecclesiae Joannes Bartos

Fotó: Mihálydeák Antal

Ez évben készült „T: Borsai N. Clara asszony költségével anno 1789“ a déli templomajtó. Fenyőfa virágos díszítéssel, festése sötét, piros vonalakkal. Maga az ajtóhely törpe, bolthajtásos.

Fotó: Mihálydeák Antal

1816. folytatják a megkezdett építkezéseket, javításokat. Benei Kis Péter asztalos „az árkuson felül való részit a szentélynek megpádimentumozza, és új székekkel megépíti, felül szép mennyezettel kiépíti. „megfestvén szederjes vagy sötét márványszín kék olajos festékkel.Az egyszerű sötétkékre festett menyezett felirata: „Ez a rész megújíttatott 1816.-ban“

Ez évben készül a legények virágos díszítésekkel festett kara.

Fotó: Mihálydeák Antal

A lányok festett kara 1843. Június 2.-án emeltetett.

Fotó: Mihálydeák Antal

– A fenyőfából készült, kékre festett, piros vonalakkal díszített papi üllőhely felirata szerint „1819-benn“ készült

– A szószék feletti korona belső részén a következő felirat látható:

Az Úr hajlékának ékességére készíttetett volt ezen korona az elmúlt 1683.-ik  esztendőben. Most pedig istenes indulatjából renováltatta, a nagygalambfalvi reformata sz. ecclesia számára, maga költségével néhai b. e. tekintetes bolgárfalvi Sebesi Miklós úr özvegyje: tekintetes Borsai Nagy Clara asszony, in anno 1789. die. 3. julii.

A szószék korona külső felére ez van írva:

Ímé eljövök hamar, tartsd meg azt, ami nálad vagyon, hogy senki el ne vegye a te koronádat. Jelen. 3, 11. v.

Fotó: Mihálydeák Antal
Fotó: Mihálydeák Antal

– A szintén egyszerű fenyőfából készült, kék és piros csíkokkal festett és dereka körül S alakú betétekkel díszített úrasztalának belső lapján ez a felirat olvasható: „Borsai Nagy Clara háládatossága, Itt templom ajtaja és ez úrasztala 1872.“

– Az Orgonáról az 1793. készült, készítője Thomas Baltazar

A harangok egyikének-másikának szintén érdekes története volt. A nagygalambfalvi református egyházközség az idők folyamán három harangját adja a haza oltárára.

A legrégebbi adat mégis a nagyobb harang keletkezésének ideje 1664 (Sajnos ezt a harangot másik társával együtt elrekvirálták)

Gloria in eccelsis deo.
Ad sacros cultus clamo campana, venite.
Venite ad me qui fatigati et enerati estis,
et ego fa: ut : re : 1664.

A kissebbik szintén elbeszélte származását. Felirata:

Keresztyén ki látod s hallod e harangot,
Tudd meg kegyességből ad e néked hangot,
Mert Kénosi Sándor József úr öntette,
Önként, kegyességből e toronyba tette,
A nagygalambfalvi reformátusoknak,
Isten adj ily szívet néped közül soknak.
Segesvári Baumgártner János
Öntötte. Anno 1793


Falképek

A templomhajójábanaz ajtóval szemben egy triptikon található, mely kompozición: Árpádházi Szent Erzsébet, Mária mennyei megkoronázása és Kappadóchiai Szent Dorotya képei láthatóak.

Fotó: Mihálydeák Antal

Lelkipásztorok:

1.Gyárfás János1738 – 1742
2.Agyagfalvi Sidó István1742 – 1769
3.Marosvásárhelyi Régeni György1769 – 1784
4.Farcádi Sándor János1784 – 1796
5.Hodgyai Pálffy Diénes1796 – 1833
6.Albisi Gidófalvi Dénes1833 – 1841
7.Solymosi István1842 – 1852
8.Kelemen János1854 – 1904
9.Kádár Dénes1904 – 1931
10.Szabó Gyula1932 – 1944
11.Mester János1947 – 1968
12.Nagy Gábor1968 – 2000
13.Bekő István2000 – 2003
14.Kányádi György-Attila2003 –

Mint megragadó tanulság emelkedik ki az a tény, hogy ekklésia mindig saját erejére támaszkodott, – a segítő kart ugyan elfogadta, (Kádár Dénes 1904) de nem kérte. E mellett kiegészítésül méltán foglal helyet az erős komoly szellem, mely a belső életet rendezte. Olykor a templom szentségét őrzi, a hivatalosok tekintélyét védi, máskor a családi élet tisztaságára, az előhaladásra és közszellemre gyakorol termékenyítő hatást. Akár hivatalnokai sorsát mérlegeli, akár saját ügyeit, a temetés, hosszas harangozás, családi székek kényes dolgait bolygatja, minden alakjában, nyilvánulásában egyért, istenországáért lángol.

E szellemhez való ragaszkodás lesz a mi erőnk jövőre is! (Kádár Dénes 1904)

Forrás: nagygalambfalvireformatus.ro

Hirdetés